MEGSZÓLÍT A MÚLT

Egy cég – vállalkozás különleges, máshoz nem hasonlítható egyénisége mindig a grafikus. Egyszerre tarisznyás művészember és elvarázsolt informatikus kocka. Egészen máshogy látja a világot, mint az átlagember, és az esetek többségében egész más megoldásokat is keres a munkák adta problémákra. Mivel “ő” ilyen, általában a marketingvezetők, tulajdonosok nem is tudnak mit kezdeni vele.

Ha békénhagyják, szárnyal és alkot, ilyenkor olyan értéket termel egy vállalkozás számára, amit rajta kívül senki más nem tudna hozzátenni.

A Forum Étterem és Hotel építésénél külön ki kell emelnünk Hegyi Tamás grafikusunkat, aki nem csak a rajzasztalon, a számítógépen alkot és alkotott maradandót, hanem az utókor számára ámulatba ejtő értéket teremtett az étterem pincetermeinek falfestményeivel.

“Hegyi mester” a kecskeméti Kandó Kálmán Műszaki Szakközépiskola művészeti tagozata után a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola – Savaria Egyetemi Központ (stb) – számunkra utolsó olyan generációjának tagja, ami, aki még a hagyományos tanár és/vagy művészképzés miatt költözött a városba. Alföldi gyerek, ezt mindig hangoztatja is, számára mindig ámulatba ejtő egy domb, a füle mindig bedugul egy hosszabb utazáson.

Nem kapott egyszerű feladatot tőlem (Bazsó Gergely – szerk.): alkosson antik hatású falfestményeket az étterem római pincéjébe. A tematikát megadtuk ugyan, de mivel ez a nyitás idejére éppen el fog készülni, ezért a hibára nincs lehetőség. Jónak kell lennie!

Októberben “Mester” beköltözött a Kossuth Lajos utcába, és az akkor még finoman fogalmazva építési területen megkezdte művészi alkotásainak tervezését és kivitelezését. Dacolva a hűvös időjárással – időt és energiát nem kímélve, csodálatos alkotások sorozatát varázsolta a római pince falaira.

Burkolók, festők és kőművesek lesték minden mozdulatát, szívderítő volt látni, hogy a világ minden tájáról érkezett (bocsánat) melósok milyen tisztelettel és csodálattal figyelik minden mozdulatát és adott esetben “művészettörténeti szemináriumát”. (Mondjuk művezető legyen a talpán, aki ilyenkor őket vissza tudta terelni a munkaterületükre.)

Tamás rengeteg szakirodalmat bújt át az ókori Római Birodalom festészetéről, hogy minél korhűbben tudja elkészíteni alkotásait. A falfestményeket több órás kutató és előkészítő munka előzte meg, melyek után a festés “csupán csak” 2-3 munkanapot vett igénybe képenként.