SAVARIA-RÓL
Otthonunk – a pannoniai Savaria
Minden városunkba látogató észreveszi: mi, szombathelyiek nagyon büszkék vagyunk arra, hogy településünk az egyik legrégebben lakott város, “Savariat” lassacskán 2000 éve folyamatosan lakják – és hivatalos névként még a XIX. században is használták.
A büszkeség mellett életérzés is ez számunkra, bár elsősorban természetesen nem a mindennapokban. Karneválunk a helyiek számára is örömünnep, mi magunk is nagyon várjuk minden évben, hogy együtt élhessük át a római kori hangulatot, és együtt ünnepelhessük városunk fennállását.
Pannónia
Felsorolni is hosszú lenne, hogy mennyi nép és törzs élt a területen, már a római légiók megérkezése előtt: illírek, pannonok, azalok, kelták, dákok lakták a rómaiak által meglehetősen gőgösen civilizálatlan, megművelhetetlen és érdektelennek tartott területet. Ez a kezdeti érdektelenség az i.e. 1.században változott meg, mikor a terjeszkedő birodalom döntéshozói belátták: Pannónia fontos híd lehet Róma és a Balkán között, kereskedelmi okokból pedig fontos kapocs észak és dél között.
„A pannoniai törzseket, amelyeket az én principatusom előtt (ante me principem) a római nép hadserege sohasem közelített meg, Tiberius Nero révén, aki akkor mostohafiam és legatusom volt, legyőztem, a római nép hatalma alá vetettem, és Illyricum határait előbbre vittem egészen a Danuvius folyó partjáig. Az a dák sereg, amely az innenső partra átkelt, az én legfőbb vezérletem alatt teljes vereséget szenvedett, majd az én seregem kelt át a Danuvius túlsó partjára, és a dák törzseket a római nép fennhatóságának vállalására kényszerítette.”
Augustus császár
Tartománnyá szervezése Claudius császár nevéhez és uralkodásához köthető, ő alapította városunkat, Savariat is.
A tartomány alapvetően a mai Dunántúlt, Horvátország, Szlovénia és Ausztria egyes részeit foglalta magában. A provinciát később kettéosztották, majd még később négy részre. Pannónia mai szemmel talán meglepően sok várossal rendelkezett, nagyságrendileg 50-60 olyan település volt a területen, melyek regionális szereppel és hangsúllyal rendelkezett. A terület a birodalom védőbástyájának szerepét látta el, különösebb gazdasági és kulturális jelentősége nem volt, lakosságának nagy része katonáskodással foglalkozott. Volt időszak, amikor 4 légió is állomásozott a területen.
Pannonia külső tartomány volt, ezért császári helytartó (legati augusti propraetor) irányítása alatt állt. Fővárosa Carnuntum (ma Bad Deutsch-Altenburg) volt. Itáliához való közelsége igen fontos szerepet rótt a provinciára. Először a 68-69-es polgárháború idején mutatkozott császárállító tényezőnek a provincia helyőrsége, ugyanis ők segítették hatalomra a Flavius-dinasztia első uralkodóját, Vespasianust. Számos császár tett látogatást Pannóniában és Savariaban is, megfordult itt Marcus Aurelius és fia Commodus (őket a Gladiátor c. filmből is ismerhetjük…), Septimus Severus, itt született Probus császár, a későbbi tours-i püspök, Szent Márton, vagy Szombathely kevésbé ismert ókeresztény szentjei, Quirinus, Rutilus és Ireaenus.
A 4. században egyre gyakoribbá váltak a barbár betörések, 433-ban a terület aztán véglegesen a Hun Birodalom részévé vált.
Savaria – a nyugat királynője
Az ősidők óta lakott település a katonák és kereskedők folyamatos letelepedése folytán egyre növekedett, de igazi várossá csak akkor fejlődött, amikor – Plinius leírása alapján – Kr. u. 43-ban Claudius császár colonia rangra emelte. Neve ettől kezdve Colonia Claudia Sabariensum.
Savaria lakói igazi római életmódot folytattak, társadalmát viszonylag kevés helyi származású lakossal kiegészült leszerelt légiósok adták, akik veteránokként kézművességgel, kereskedelemmel és mezőgazdasággal foglalkoztak. Hosszan vezetett városszerte a vízvezetékrendszer, mely ékes példja az ókori római civilizáció nyomainak.
Az épületünktől 1 percre található OTP fiók vendégterének üvegből készült padlóján keresztül beláthatunk az egykori Savaria mindennapjaiba. így a bank épülete igazi turistalátványosság is!
Kiállítások
- A Savaria Múzeumban állandó kiállítás foglalkozik a város ókori történetével
- Az újjáépült Iseum: a templom épületén kívül kiállítótér is épült, illetve a Borostyánút templom előtti szakasza is látható – tőlünk két percre
- A Járdányi Paulovics István Romkert (a székesegyház mögött): a császári palota, több utca, kézműves műhelyek, lakóházak és egy ókeresztény cella trichora
- Útkereszteződés a Fő téri OTP bankfiók alatt – a szomszédunkban
- A vízvezeték egy szakasza a 89-es út bucsui leágazójánál.
- A MÁV szombathelyi, Széll Kálmán utcai igazgatósága alatt több évtizede feltárt római út maradványa található a pincében. Jelenleg még nem látogatható.
A város főbb nevezetességei
Forrás: Wikipedia, szombathelypont.hu